Blog - Novák Katalin: tizenötmillió magyar ember erejét hoztam el önöknek

"Tizenötmillió magyar ember erejét hoztam el önöknek ma Beregszászra, Kárpátaljára, Ukrajnába" - húzta alá a köztársasági elnök, és hozzáfűzte: "Merítsünk erőt azokból az ukrán barátokból is, akikre lehet számítani". Novák Katalin reményét fejezte ki, hogy "lesz közös jövőnk, akkor is, hogyha most még nem látjuk az ahhoz vezető utat". Erőt lehet és kell meríteni a "közös, ezeréves történelmünkből, a közösség tagjaiból, a segélyszervezetek munkájából, amelyek a háború első napjától itt vannak és segítenek". Leginkább pedig - mondta - "merítsünk erőt közös, keresztény hitünkből". A köztársasági elnök a templomot megtöltő hívekkel együtt imádkozott a békéért.

Beregszász - A hely, hol Rákóczi a szabadság szent ügyének élére állt

A Vérke patak két partján fekszik az Árpád-kori település, mely ma Kárpátalja egyetlen magyarlakta többségű városa. I. Béla király Lampert nevű fia alapította 1048-ban, ezért Lampertházaként szerepelt, míg II. Géza flamand telepeseket nem hozott a vidékre, akiket szászoknak neveztek, így lett Lampertszász a város neve. Beregszászként először egy 1499-es oklevéltben említik. Az egykori Borsava vármegyéből lett Bereg megye székhelye 1271-től  évszázados kiváltságjogokkal felruházva. Fénykora a XIV-XV. századra, Erzsébet királyné uralkodásának idejére tehető, aki a mai Grófudvar helyén építette fel nyári rezidenciáját. Bátori István zsoldosai 1511-ben feldúlják és kirabolják a várost. A reformáció eszméi erőteljesen megmutatkoznak, itt tartják 1552-ben az első református zsinatot, mely kimondja az egyház megreformálsát. A város a Rákóczi-szabadságharc tűzfészke, Esze Tamásék a templom előtti piactéren bontják ki 1703. május 22-én a szabadságharc hívó zászlaját.  A kuruc szabadságharc lezárásának 300. évfordulójára avatták fel Esze Tamás mellszobrát a zászlóbontás helyén. A XIX. században a magyar történelem olyan nagy alakjai fordultak meg a városban, mint Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Széchenyi István, Petőfi Sándor. A városban sétálva lépten-nyomon szobor, vagy emléktábla hírdeti az egyetemes magyar kultúra nagyjainak emlékét. Az 1848-49-es szabadságharc és az első világháború beregszásziak által is vívott győztes csatáit felülírta a bukás, mely Trianonnal tetéződött be, a kisbbségi lét elkezdődött, de a magyar szellem máig fennmaradt. 

Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum

Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.

Beregszászi ukránok

Ukrán-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.