Nevezetességek, látnivalók

Bethlen Gábor fejedelem 1629-ben építtette (vagy átépíttette) a kastélyt. Erre utal a keleti homlokzaton elhelyezett szerény ornamentikájú kőtábla is, melyen az 1629-es évszám és a Bethlen név olvasható. Egykor a felirat alatt a Bethlen család címere és egy pajzs volt látható.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiuma Beregszász központjában található a főiskola szomszédságában, a Kossuth tér 2. szám alatt. Az épület az egykori Grand Royal Hotel, egykor a város legkedveltebb szórakozóhelye volt.

A Kossuth-tér legimpozánsabb épülete az egykori törvényszék. Kétemeletes eklektikus épülettömbjét 1909-ban avatták fel.Az épület főhomlokzata középen és két végén erősen kiugró rizalitokkal tagolt, melyeket magas mandzárdtetők fednek. Az első és második emeleten keresztül kétoldalt kettős toszkán oszlopok állnak, felettük timpanonnal. Az első és második emelet között övpárkány fut végig. Az első emelet ablakai felett timpanon-szemöldök díszítések láthatók. A második emelet ablakai félköríves záródásúak.

Szimmetrikus, egyemeletes épület. A főhomlokzat közepén kilenc ión oszloppal tagolt rizalit található. A földszinten három félkörív záródású kapu van, két oldalról három-három ablakkal. A szinteket övpárkány választja el egymástól. A földszinti ablakok egyszerűek, az emeletiek díszes keretezésűek. Az épület az udvarba nyúló két szárnyból áll.

A mai Arany Páva nevű étterem az egykori Úri Kaszinó épülete. 1913. július 6-án avatták. Helyén régebben is állt már egy Kaszinó, de azt a XIX. század vége felé építettet hamar kinőtte a város. Falai között lépett fel egykor például Fedák Sári is. Az épület még ma, amikor hiányzik a sarki kerek tornya, is meglehetősen tetszetős, figyelemre méltó. Kívül a falait kerámia mozaik teszi különlegessé, ami szecessziós stílusú. Az arany páva mindenütt megjelenik.

A református templom Beregszász egyik legszebb műemléke, harmonikusan illeszkedik a központ épületeihez. A templomhajó téglalap alaprajzú, kétoldalt falpillérekkel tagolt, mindkét végén két-két oszlop-alátámasztású karzattal. Belső terét fiókos dongaboltozat fedi. Hossztengelyével a Kossuth-térre merőleges elhelyezésű templom jelenlegi formájában a késő barokk építészeti stílushoz tartozik.

1825-ben klasszicista stílusban templomot épült. 1949-ben a görög katolikus egyház megszün-tetése után a két beregszászi görög katolikus papot, Molnár Miklóst, és Joszip Kampovot elhurcolták, a templomot átadták a pravoszlávoknak. Csak a kilecvenes években kapták vissza a görög katolikusok.

A megye és a város kiemelkedő középkori emléke a római katolikus plébániatemplom, amely a Vérke jobb partján áll, jelenlegi titulusa a Szent Kereszt Felmagasztalása. A templom jelenleg országos jelentőségű műemlék. Az első templom építési ideje kétséges, a hagyomány az Árpád-kori templomhoz tartozónak tekinti az északi kapu fölött, másodlagos beépítésben látható, emberfőt és állatfejet ábrázoló kőfaragványokat. A régi templomot 1837 és 1846 között Tischler Albin beregszászi segédlelkész - később címzetes kanonok - tervei alapján Schönborn gróf felújíttatta, s 1846. november l-jén Hám János püspök szentelte fel.