A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

Tizenötmillió magyar ember erejét hoztam el ma önöknek - jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök kedden, ukrajnai látogatásának első nyilvános helyszínén, a beregszászi Szent Kereszt Felmagasztalása-templomban tartott Szent István napi ökumenikus istentiszteleten.

A köztársasági elnök a római katolikus templomban a kárpátaljai történelmi egyházak híveivel együtt emlékezett Szent István királyra. Az ökumenikus istentiszteleten megáldották és megszentelték azt a kenyeret, amelyet Novák Katalin személyesen sütött a nemzeti ünnep alkalmából.

Ünnepi beszédében Novák Katalin emlékeztetett arra, hogy minden nehézség ellenére jó a kárpátaljai magyarokkal együtt ünnepelni. Legutóbb tavaly adventkor gyújtotta meg velük együtt az első gyertyát.

\"Megköszöntem és most is szeretném megköszönni mindazoknak, akik kitartanak, akik itt vannak, akik építik a közösségeket, és akik vezetik ezeket a közösségeket\" - fogalmazott.

Novák Katalin kijelentette, hogy kijevi tárgyalásain el fogja mondani: \"Számíthatnak a magyarokra a megtámadottak, a bajban lévők, Magyarország segít\". Hozzáfűzte: \"Számítunk arra, hogy a magyarok úgy élhetnek itt, Kárpátalján, ahogy ez hozzájuk és Európához méltó\".

Az Ukrajnában 544 napja dúló háború kapcsán kiemelte, hogy erőt kell gyűjteni, és azért is jött, hogy ebben segítsen.

\"Tizenötmillió magyar ember erejét hoztam el önöknek ma Beregszászra, Kárpátaljára, Ukrajnába\" - húzta alá a köztársasági elnök, és hozzáfűzte: \"Merítsünk erőt azokból az ukrán barátokból is, akikre lehet számítani\".

Novák Katalin reményét fejezte ki, hogy \"lesz közös jövőnk, akkor is, hogyha most még nem látjuk az ahhoz vezető utat\".

Erőt lehet és kell meríteni a \"közös, ezeréves történelmünkből, a közösség tagjaiból, a segélyszervezetek munkájából, amelyek a háború első napjától itt vannak és segítenek\". Leginkább pedig - mondta - \"merítsünk erőt közös, keresztény hitünkből\".

A köztársasági elnök a templomot megtöltő hívekkel együtt imádkozott a békéért.

Novák Katalin ezt követően megtekintette és megkoszorúzta Szent István király mellszobrát, majd kárpátaljai magyar politikai, egyházi és oktatási vezetőkkel tárgyalt.

Az államfő Beregszászon többek között találkozott egy, a háborúban elhunyt katona édesanyjával, valamint helyi nagycsaládosokkal is.

Fotó: Szent István-napi ökumenikus istentisztelet a Beregszászi Római Katolikus Szent Kereszt Felmagasztalása templomban 2023. augusztus 22-én. A szertartáson megáldották és megszentelték azt a kenyeret, amelyet Novák Katalin köztársasági elnök sütött a nemzeti ünnep alkalmából. MTI/Nemes János

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

A Rákóczi-szabadságharc kezdetét jelentő 1703. május 21-i zászlóbontásra emlékeztek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet felhívására a Beregszász környéki magyarok.

A mezővári református templomban megtartott áhítatot követő rövid kulturális műsor keretében sor került a II. Rákóczi Ferenc fejedelem és Bercsényi Miklós gróf által kiadott brezáni kiáltvány felolvasására, végezetül pedig a résztvevők, köztük a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek, intézmények képviselői, megkoszorúzták Esze Tamás kuruc brigadéros emléktábláját.

Barta József, a KMKSZ alelnöke aláhúzta, hogy a magyar nemzet ma is küzdelmet folytat a kisebbségi helyzetbe szorult magyarok megmaradásáért, szülőföldön való boldogulásáért. \"Nekünk is folytatnunk kell a küzdelmet az anyanyelven való oktatás lehetőségének megmaradásáért, illetve az anyanyelv használatáért\" - emelte ki a politikus.

Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet elnöke újságíróknak elmondta, hogy immár öt éve Beregszász városnapját is a jeles megemlékezéshez időzítik, de idén a karanténkorlátozások miatt elmarad a hagyományos népünnepély.

A Rákóczit, Esze Tamást és a kurucokat megjelenítő hagyományőrzők - a beregszászi magyar színház színészei, hagyományőrzők és népzenészek - lovas szekerei Mezőváriból útban Beregszász felé megálltak Borzsova és Nagymuzsaly községek központjában is, ahol a helyi lakosok érdeklődése mellett szintén kibontották a Nagyságos Fejedelem zászlait. A megemlékezés Esze Tamás beregszászi mellszobrának csöndes koszorúzásával zárult.

-MTI-

Fotó: https://kiszo.net/

Az eseményen Gabóda Éva, a KMPSZ óvodapedagógiai szekciójának vezetője röviden ismertette a program lényegét. Elmondta, hogy a képzés segítségével kárpátaljai magyar óvodapedagógusok is megismerhették mindazokat a módszertani megoldásokat, amelyek a kiváló sakkozó, Polgár Judit nevéhez köthetők. Hangsúlyozta: Kárpátalja 12 óvodájából 36 óvodapedagógus vett részt az online képzésen.

Fotó: http://kmpsz.uz.ua/

A Kárpátaljai Hazajáró Egylet örömteli eseménnyel zárta az évet. A tagságnak sikerült hosszú távra bérbe vennie Felsőgerebenen egy vendégházat, amelyet a magyar állam vásárolt meg és újíttatott fel a Magyar Ház Program keretében. Jelenleg 15 férőhelyes.

2020. november 28-án Kárpátalja Felsőgereben településén került sor a Hazajáró vendégház avató ünnepségére. A 2019-ben létrejött Kárpátaljai Hazajáró Egylet megalakulása óta már legalább száz aktív taggal rendelkezik. A honismereti és egyéb túrákat szervező egyesület célja Kárpátalja természeti látnivalóinak megismerése és megismertetése a szélesebb közönséggel. Ahogy azt Bíró András, a civil szervezet elnöke a megnyitó ünnepségen elmondta, a 2020-as év sok nehézséget hozott, mégis volt pozitív hatása is a járványügyi korlátozásoknak. Nevezetesen, hogy a szervezet mozgatórugóivá vált embereknek a COVID-19 járvány kitörése miatt volt idejük ötletelni, szervezni, tervezni, a nagy bezártság után pedig sokan vettek részt a gyönyörű kárpátaljai tájakra szervezett programjaikon. Mindez az idén sikeresen lezajlott 16 túrában nyilvánult meg. Már dolgoznak a 2021-es programokon, és kiemelt jelentőséggel bír számukra az is, hogy élettel töltsék meg a Hazajáró vendégházat.

Tarpai József, az épületet tulajdonló Zahid Finans Group Kft. igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a magyar kormány által finanszírozott Magyar Ház Program keretében megvásárolt épület korábban is turisztikai funkciót látott el. A Csizmár Sarolta által működtetett Verecke vendégház a Vereckei-hágóra kirándulók fontos megállóhelye volt. Örömét fejezte ki az iránt, hogy jó kezekbe került az épület üzemeltetése és kiemelte annak fontosságát, hogy legyenek olyan biztos magyar turistabázisok Kárpátalja szerte, mint amilyen például a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete tulajdonában lévő Vadvölgy panzió az Uzsoki-hágó közelében, illetve mostantól a Hazajáró vendégház, melyekbe remélhetőleg nem csak Kárpátaljáról, hanem az egész Kárpát-medencéből érkeznek majd vendégek.

Forrás: https://www.karpataljaszeretlek.hu/

Hagyományaihoz hűen határon túli rászoruló családokat is támogat karácsonyi adománycsomagokkal az Ökumenikus Segélyszervezet. Beregszászban és Marosvásárhelyen sokgyermekes családoknak, árváknak és időseknek juttatják el a több száz karácsonyi csomagot a munkatársak.

December 17-én beregszászi központjának látókörében élő 50 gyermek és családjaik számára ad át karácsonyi csomagot az Ökumenikus Segélyszervezet. Az adományoknak köszönhetően idén is kerülhet ajándék a beregszászi Biztos Kezdet Gyerekházat illetve a Tanodát látogató nehéz sorsú gyerekek és családjaik karácsonyfája alá. A tartalmas élelmiszercsomagokba liszt, cukor, étolaj, rizs, hajdina, tea, száraztészta, levestészta, pástétom, fűszerek, konzerv zöldségek, a karácsonyra gondolva pedig csokoládé, keksz, kakaó, és további édesség is került.

A korábbi évekhez hasonlóan, a Segélyszervezet idén is gondol a marosvásárhelyi árvákra, idősekre és családokra is: a Lazarénum Alapítvány intézményeit és a látókörükben élő 170 maros megyei nehéz sorsú sokgyermekes családot támogatva ad át karácsonyi adományt Erdélyben. A szállítmány tartalma összesen több mint 6 tonna tartósélelmiszer és gyümölcs. A segélyszállítmány része továbbá az Unilever által, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácson keresztül felajánlott tisztító- és fertőtlenítőszer adomány, mely erdélyi magyar közösség által fenntartott szociális intézmények támogatására elkülönített adomány. A Segélyszervezet saját forrásából vásárolt védőruházattal is segít, amely az idősek biztonságos ellátása során kerül majd felhasználásra.

Az adomány a családok ellátása mellett fél évre biztosítja egy 35 fős napközi otthonos gyermekotthon, egy 22 fős árvaház és az 52 fős idősek otthona tartósélelmiszer és tisztítószer ellátását.

Magas rangú magyar állami kitüntetéseket adtak át Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy termében is. A szűk körű átadóünnepségen olyan kárpátaljai személyek kaptak kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől, akik munkájukkal és munkásságukkal hozzájárultak a kárpátaljai magyarság megmaradásához.

Magyar Arany Érdemkeresztet kapott Hnatik-Riskó Márta, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanára a kárpátaljai magyarság anyanyelvének és hagyományainak megőrzését szolgáló pedagógusi munkájának elismeréseként, Kohut Attila, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola gazdasági ügyekért felelős rektorhelyettese a kárpátaljai magyar felsőoktatás fejlesztése érdekében végzett munkájáért, továbbá Szedlák Gyula, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke a Kárpátalján, főként a Felső-Tisza-vidéken élő magyar közösség kulturális életének megszervezése, nemzettudatának erősítése és hagyományainak ápolása érdekében végzett munkája kitüntetéseként, valamint Vass Ottó, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapító tagja a kárpátaljai magyarság identitásának, anyanyelvének és kultúrájának megőrzése iránt elhivatott, odaadó munkája miatt.

Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült Gál István, a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdász szaktanácsadója a kárpátaljai magyarság nemzettudatának megerősítése, valamint a helyi gazdasági élet fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.

A kitüntetéseket Szi­lágyi Mátyás főkonzul adta át a kitüntetettek számára, tolmácsolva Áder János köztársasági elnök szavait.

Forrás: https://karpataljalap.net/

Kárpátalján a magyar kisebbségnek sikerült megőriznie korábbi pozícióit a vasárnapi ukrajnai helyhatósági választásokon - jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke október 27-én, az MTI-nek telefonon nyilatkozva.

A politikus hozzáfűzte, hogy hivatalos eredményt az ukrán központi választási bizottság - a testület közlése szerint - várhatóan csak november 6-án közöl. A KMKSZ saját, úgynevezett párhuzamos szavazatszámlálása alapján viszont - amelyet más pártok hasonló szavazatszámlálása is alátámasztott - a szervezet bejutott, és a mostanival megegyező számú, azaz nyolc képviselője lehet a 63 tagú kárpátaljai megyei tanácsban.

Kiemelte, hogy Babják Zoltán is megőrizte polgármesteri székét Beregszászon. Ezenfelül hét kistérségben győztek magyar jelöltek. "Minden olyan helyen, ahol a magyarság jelentős számban van jelen, minden szinten a KMKSZ képviseltetni fogja magát. Minden politikai célt, amelyet a helyhatósági választások előtt kitűztünk magunknak, sikerült megvalósítani" - összegezte Brenzovics László.

Fotó: https://www.facebook.com/PublicPageBabjak/

Bemutatták Beregszászon az „Őrzeni kincses temetőket”, A beregszászi köztemető egykori római katolikus sírkertje című könyvet. A kiadványban a beregszászi köztemető egykori római katolikus sírkertjében örök nyugalomra helyezett híres, nevezetes családok, személyek kerülnek bemutatásra rövid életrajzi adatok és a síremlékeiket megörökítő fotók közreadásával. A munka a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának és a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (BKÉSZ) közreműködésével valósult meg. A kiadványt a város lakosainak, valamint történészeknek és a múltat kedvelő olvasóknak egyaránt ajánlják.

A Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a Rákóczi Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontja feltérképezte a beregszászi köztemető egykori római katolikus sírkertjének sírjait, helyrajzi számmal látta el ezeket, s a beazonosítás további megkönnyítése érdekében a kegyeleti helyről vázlatos térképet is készített. A munkába bevont aktivisták ily módon 2584 sírt rögzítettek. A Magyarország Beregszászi Konzulátusán bemutatott Őrzeni kincses temetőket című frissen megjelent kiadványban pedig 110 síremlékről, az ott nyugvó kiváló beregszásziakról kapunk pontos információkat.