Beregszászi református templom

református templom Beregszász egyik legszebb műemléke, harmonikusan illeszkedik a központ épületeihez. A templomhajó téglalap alaprajzú, kétoldalt falpillérekkel tagolt, mindkét végén két-két oszlop-alátámasztású karzattal. Belső terét fiókos dongaboltozat fedi. Hossztengelyével a Kossuth-térre merőleges elhelyezésű templom jelenlegi formájában a késő barokk építészeti stílushoz tartozik.

A protestáns vallás vidékünkön már a XVI. század elején termékeny talajra talált, annak ellenére, hogy 1523-ban a budai országgyűlés szigorú intézkedéseket foganatosított terjesztése ellen. Az 1525-ben elfogadott IV, törvénycikk szerint a Luther tanát vallókat ki kellett űzni az országból. Ennek ellenére az új hit egyre nagyobb támogatásra talált és nemcsak a hívek, hanem a főurak részéről is.

Beregszász volt az első város a megyében, amely elfogadta Kálvin tanát. Az új hit követői elfoglalták a római katolikus templomot, oltárait lerombolták, szentképeit megsemmisítették, az ereklyéket kidobták, a szobrokat szétdarabolták, a szószéket és a keresztelő medencét szétzúzták.

A beregszászi Bethlen-kastély

A Beregszász központjában, a római katolikus templom mellett álló Bethlen-kastély Beregszász egyik legrégibb és legszebb épülete. A keleti homlokzat kőtáblájáról megtudhatjuk, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1629-ben építtette.
Bethlen Gábor a magyar történelem egyik legnagyobb alakja volt.
1613-ban a kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta. Központosított nemzeti államszervezet kiépítésére törekedett, az ipar és a kereskedelem fejlesztése céljából merkantilista jellegű gazdaságpolitikát kezdeményezett, külföldi iparosokat telepített az országba, Gyulafehérváron főiskolát alapított, támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, főleg a polgári fejlődés élén járó Hollandiában. Többek között ő küldte tanulni Beregszászról Geleji Katona István későbbi erdélyi püspököt. Bethlen Gábor 1625-ben lett Beregszász birtokosa, sokat tett a város fejlesztése érdekében, udvart tartott Beregszászban, többször megfordult abban.
A kastély 1686-ban a Thököly-felkelés során leégett. Valószínűleg II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre. 1857-ben klasszicista stílusban átalakították, ekkor építették déli homlokzatának közepe elé a hatoszlopos, timpanonos portikuszt (bejáratot). A földszintes, alápincézett, nyújtott téglalap alaprajzú épületet a déli oldal két végén egy-egy szimmetrikusan elhelyezkedő, rövid szárny tagolja, közöttük a már említett bejárattal.