Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban
A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.
Beregszász - A hely, hol Rákóczi a szabadság szent ügyének élére állt
A Vérke patak két partján fekszik az Árpád-kori település, mely ma Kárpátalja egyetlen magyarlakta többségű városa. I. Béla király Lampert nevű fia alapította 1048-ban, ezért Lampertházaként szerepelt, míg II. Géza flamand telepeseket nem hozott a vidékre, akiket szászoknak neveztek, így lett Lampertszász a város neve. Beregszászként először egy 1499-es oklevéltben említik. Az egykori Borsava vármegyéből lett Bereg megye székhelye 1271-től évszázados kiváltságjogokkal felruházva. Fénykora a XIV-XV. századra, Erzsébet királyné uralkodásának idejére tehető, aki a mai Grófudvar helyén építette fel nyári rezidenciáját. Bátori István zsoldosai 1511-ben feldúlják és kirabolják a várost. A reformáció eszméi erőteljesen megmutatkoznak, itt tartják 1552-ben az első református zsinatot, mely kimondja az egyház megreformálsát. A város a Rákóczi-szabadságharc tűzfészke, Esze Tamásék a templom előtti piactéren bontják ki 1703. május 22-én a szabadságharc hívó zászlaját. A kuruc szabadságharc lezárásának 300. évfordulójára avatták fel Esze Tamás mellszobrát a zászlóbontás helyén. A XIX. században a magyar történelem olyan nagy alakjai fordultak meg a városban, mint Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Széchenyi István, Petőfi Sándor. A városban sétálva lépten-nyomon szobor, vagy emléktábla hírdeti az egyetemes magyar kultúra nagyjainak emlékét. Az 1848-49-es szabadságharc és az első világháború beregszásziak által is vívott győztes csatáit felülírta a bukás, mely Trianonnal tetéződött be, a kisbbségi lét elkezdődött, de a magyar szellem máig fennmaradt.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Beregszászi ukránok
Ukrán-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.